13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
(2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon
a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
h) a további ellátásokról, valamint
Aneszteziológusként és még inkább intenziv terápiás orvosként nap mint nap találkozom olyan betegekkel és hozzátartozókkal, akik aktuális (kórházi ellátást, műtétet, intenziv osztályos kezelést igénylő) betegségükről részleteiben nem tudnak semmit vagy igen keveset: igy a betegség vagy műtét esetleges negatív irányú kimenetele sem minden esetben ismert. Többször történik meg: műtét előtti altatóorvosi vizsgálat alkalmával a beteg tőlem kérdezi meg, mikor és milyen műtétet végeznek el rajta. Az is mindennapi, hogy igen súlyos, idült (krónikus) betegségeik aktuális stádiumáról nincs a betegeknek megközelítőleg sem pontos ismerete. Számtalanszor előfordul, hogy pl. intenziv osztályos kezelést szükségessé tévő betegség hetek óta folyamatosan súlyosbodik: igy orvosilag előre látható a betegség kimenetele. A betegséget elszenvedő pedig láthatólag nincs ezzel tisztában. Hiányos, vagy egyáltalán nincs felvilágosítás? A betegeknek nincs igénye a felvilágosításra? Ismerik a betegségeiket, de nem képesek elfogadni a betegség okozta megváltozott életkörülményeket? Nem érdekli őket? Ezen témában keresem a betegek és a kezelőorvosok tapasztalatait és véleményeit.
Utolsó kommentek