Tapasztalt orvos kezdő blogja

Hogyan beszéljünk "laikusul"? Sok beteggel és hozzátartozóval találkozom és beszélek nap mint nap. Gyakran szembesülök a problémával: orvosilag 1-2 mondattal vagy diagnózissal kifejezett állapotot, betegséget hogyan lehet korrektül, egészségügyben nem járatos emberek számára világosan megfogalmazni. Nem megijeszteni akarom a beteget vagy hozzátartozót, de elég sokszor találkozom ezzel a reakcióval. Mit jelent pl. a magasvérnyomásbetegség+cukorbetegség+koszorúérbetegség hármasa egy epeműtétre váró beteg műtéti terhelhetőségét és/vagy altatását illetően. Hogyan történik egy 3 éves kisgyermek orrmandula műtétének altatása. Milyen gyógyulási kilátásai vannak egy idült májbetegségben szenvedő embernek súlyos, kiterjedt hashártyagyulladást okozó nyombélfekély kilyukadás= perforáció után.
Szó szerint nem fordíthatom le a latin diagnózisokat magyarra, attól még nem lesz érthetőbb a mondanivalóm. Sok kifejezésnek nem is találok magyar megfelelőt. A felvilágosítandó embereknek is - természetesen - más és más az egészségügyi ismerete. Gyakori helyzet: intenziv osztályos kezelést igénylő beteg esetén: gondosan megfogalmazom a társbetegségeket és a jelen kezelést igénylő heveny kórképet, valamint a kezelés főbb irányvonalait. Ecsetelem az állapotstabilizálás és javulás nem túl rózsás lehetőségeit. Reakció: megértőnek tűnő bólogatás után gyors kérdés: mikor jöhet haza a hozzátartozó? Holnap mit hozzanak neki enni? Elgondolkodom: mondanivalóm melyik részét nem értették? A súlyos, életveszélyes című megfogalmazást? A javulás esetlegességét? Vagy csak a józan, ki nem fogyó remény fogalmazza meg ezeket a kézzelfogható, hétköznapi kérdéseket?
u.i.
Tudom, hogy a beteg és a hozzátartozók vannak a legnehezebb helyzetben.