Előző bejegyzésemben szóltam néhány szót a tüdőgyulladás u.n. közösségben szerzett formájáról. Most a tüdőgyulladás egy u.n. minősített esetéről néhány gondolat.
Régebben a tüdőgyulladásokat u.n. közösségben szerzett [community-acquired pneumonia] és u.n. kórházban szerzett [hospital-acquired pneumonia] formákra is felosztották a betegség megjelenése és a kórokozók alapján. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy újabb megnevezés, az u.n. egészségügyi ellátással kapcsolatban szerzett [health care-associated pneumonia] tüdőgyulladás. Ezen formája a betegségnek nem kórházi fekvőbeteg ellátás alatt lép fel. Legfontosabb feltétele tartós egészségügyi ellátás: pl. megelőző kórházi kezelés, művesekezelés, szociális otthoni vagy ápolóházban tartózkodás, korábbi megelőző tartós antibiotikum kezelés, legyengült védekezőképesség. Ezen tüdőgyulladás formákban más kórokozókkal kell számolni, így a kezelési stratégia: a választandó antibiotikum is más. Itt a hagyományosnak számító pneumococcus mellett  megjelennek a kórházi kórokozók is: methicillin  rezisztens Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, methicillin érzékeny Staphylococcus aureus. Ha nem vesszük figyelembe ezen kórokozó formákat, a szokásos antibiotikus kezelés kudarca a tüdőgyulladás további súlyosbodásához vezet, ami - tekintettel az érintett betegekre fatális kimenetelű is lehet.