A rendszeres alkoholfogyasztók körében az alkohol megvonását követően gyakran súlyos, életveszélyes állapot: alkoholmegvonásos szindróma alakulhat ki. Már Hippokratész leírta. A delirium tremens rövid ideig tartó, de időnként életveszélyes (ezekben az esetekben feltétlenül intenzív osztályos kezelés igényel), toxikus zavartság állapota, amely testi zavarokkal is társul. Ez általában hosszú ideje súlyosan alkoholfüggő egyén esetén alakul ki részleges vagy teljes alkoholmegvonást követően. Változatos testi tüneteket mutat. Elsősorban a végtagokban jelentkező durva hullámú remegés=tremor, izzadás a leggyakoribb jel, melyet szapora szívműködés, magasvérnyomás, fejfájás, hányinger, hányás, rossz közérzet kísér. Gyakori még az alvászavar, az ingerlékenység, a feszültség. A tudatzavar az enyhe integratív zavartól a kómáig terjedhet. A figyelem ébersége és koncentrációja hullámzó, az észrevevési zavar az illuzionisztikus félreismerésektől a vizuális hallucinációig terjedhet. A gondolkodás széteső. A tünetek felismerési/megismerési zavarban, az alvás ébrenlét ciklusának zavarában nyilvánulnak meg leginkább. A megvonáskor először a remegés (6–8 órán belül) jelentkezik, majd (8–12 órán belül) kognitív zavar alakul ki és az elvonásos szindróma teljessé 12–24 órán belül válik.  A megvonásos szindróma utáni állapot („postwithdrawal syndrome”) 2–6 hét a lezajlott delirium után, amely idő alatt folyamatosan rendeződnek a neuroendokrin- és az anyagcserezavarok, az étvágytalanság és a vegetatív maradványtünetek.
Az alkoholmegvonási szindróma komplex anyagcserezavar amely felelős a pszichés és a metabolikus elváltozásokért, ezért a kezelésnek is komplexnek kell lennie. A terápiának  egyrészt a tudatzavar kezelésére, másrészt az igen súlyos testi tünetek kezelésére kell irányulni. 

Az alkohol károsít majdnem minden szervet és szervrendszert, így a 

testi tünetek kezelésekor már előzetesen károsodott/beteg szerveket - szív, tüdő, máj, vese - kell ebben a kritikus állapotban kezelni.
A delirium tremens elsővonalbeli gyógyszerei a benzodiazepinek. Súlyos esetben  az alapvető életfunkciók (melyek a betegség felléptekor már érintettek) további veszélybe kerülnek. Az intenzív osztályos kezelés képes csak ezeket az életfunkciókat a betegség lezajlásáig észlelni és támogatni, lehetőséget adva a túlélésre. Mivel az alkohol jó energiaforrás és a függőknél a szükséges energia akár 50%-át is fedezheti, az alkoholdependensek gyakran relatív éhezés állapotában vannak. Kórházi kezeléskor a megfelelő energia és tápanyagbevitel is elengedhetetlen.
Az alkoholdependencia időtartama, mértéke, a társbetegségek (cukorbetegség, vesebetegség, légzési és keringési zavarok, májbetegség), az életkor és a genetikai prediszpozíció szerepet játszanak a kórkép súlyosságában.

Ő mást választott.