Tapasztalt orvos kezdő blogja

Kórházunk Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából tartandó megemlékezés meghívóját olvasva egy magyar filmdal refrénje jutott eszembe: "Egyedül nem megy". Az egészségügyi intézmények mindegyikében, a világ minden táján, minden időpillanatban érvényes szlogen. Gondoljuk csak végig: mire jutnánk mi orvosok az ápolók nélkül? Persze tudunk betegeket vizsgálni, felállítani a diagnózist, meghatározni a kezelést, elrendelni a szükséges vizsgálatokat. Még az adminisztrációs feladatokkal is meg-meg birkózunk. De ettől a betegek nem gyógyulnak meg. Mi hiányzik? A szakdolgozók - ápolók, nővérek munkája: a szó szoros értelmében vett ÁPOLÁS, valamint a beállított gyógyszeres kezelések kivitelezése, a kért vizsgálatokhoz szükséges anyagok levétele és nem utolsó sorban a betegek megfigyelése és ezek dokumentálása. A legbrilliánsabb diagnoszta sem képes egyedül gyógyítani. Milyen egyszerűen tudjuk kimondani: mérjünk egy vérnyomást; kérek egy vérképet, ionokat; legyen a betegnek gyomorszondája; kapjon infúziót. Még a közkedvelt kórházas sorozatokban is gyakran hallani ezeket a vezényszavakat. Ezek hatására szorgos hangyák módjára megindul a munka. Néhány képkockával később már záporoznak is az eredmények, csepegnek az infúziók, didereg a beteg a priznic alatt. A szupersztárok mégis a Ross doki, a dr Hause, a Brinkmann professzor: hogy csak néhányat említsek. A mindennapok darálójában elfelejtődik a szakdolgozók munkájának elismerése. Ezt szeretném most pótolni: KÖSZÖNÖM.