Tapasztalt orvos kezdő blogja

Sajna egy korábbi bejegyzésem felvetette borús fellegek teljesen beárnyákolták az idei Tour De France kerékpáros versenyt. Nagy- és kevésbé nagy favoritokról derül ki nap,mint nap, hogy tiltott szerekkel segítve próbálják megszerezni az áhított sárga trikót. A legnagyobb baj, hogy ezzel a sportágon kívül saját maguknak ártanak a leginkább. Ezeket a szervezet nem viseli el bűntetlenül.

Sok a feltett és a fel nem tett kérdés. Válasz csak egy van. többet kell tenni a dopping ellen. A Tour-on résztvevő kerékpárosok mindegyike aláírta azt a nyilatkozatot, mely szerint: pozitív doppingteszt esetén a teljes 2007-es fizetését büntetésként befizeti.
u.i.2007.07.26. Tovább gyűrűzött a botrány: a versenyben élen álló, abszolut esélyes kerekes, meg sem várva egy esetleges doppingvizsgálatot, távozott. Kizökkent a bicajvilág? Ki fogja helyrehozni azt?

Az ÁNTSz honlapján olvasható a hőségriadóval kapcsolatos közlemény. Ebben áll: Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek
jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelőorvosukat. A kezelőorvost felkeresni a hőségben nem kis feladat, főleg ha pl. 11.30-ra kap időpontot a 80 éves beteg.  Még egy idézet: Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen Azért megnézném a kórházi belgyógyászati osztályok kórtermeinek átlaghőmérsékletét. Tényleg megnézte már ezt valaki?
A katasztrófavédelem honlapján találtam egy utaláson keresztül egy érdekes táblázatot az u.n. aktuális hőstressz veszélyről. E szerint még "csak" másodfokú a hőstressz veszély.

Kapcsolódva ehhez a bejegyzésemhez.
A http://casesblog.blogspot.com/ oldalon találtam egy esetbemutatást és képet u.n. tüdőben lévő óriás-léghólyagról (bullosus emphysema pulmonum). Képzeljük el, hogy a tüdő helyét egy nagy luftballon foglalja el: ami a  gázcserében lényegében nem vesz részt és a maradék tüdőt is összeszorítja. "Bombasztikus" tulajdonsága abban rejlik, hogy bármikor képes kidurranni - ez persze a valamirevaló lufitól el is várható: a kidurranás hirtelen az érintett mellkasfélben un. légmellet (pneumothorax) okoz, ami életveszélyes állapot. Ilyenkor a mellkasba jutott levegő nem engedi a tüdőbe áramolni a levegőt és ezzel súlyos oxigénhiányhoz vezet.

Ez egy mellkasröntgen kép: a jobb oldali mellkasfélben - a rtg kép b.o.-n -  kb. a kép alsó harmadában a tüdő helyén egy u.n. kevésbé sugárfogó szövet: a léghólyag látszik.





Ez pedig egy mellkasi CT kép: itt - szintén a CTkép bal oldalán - sötét  feketével látható a léglufi: és a mögötte összenyomott tüdő.

Kedvelem az országúti kerékpárversenyeket. A Tour a kedvencem. Egyrészt a teljesítményt, amit a versenyzők nyújtanak, másrészt gyönyörű tájakon kerekeznek. Orvosi szemmel érdekes lehet a kérdés: 3 héten keresztül, szinte folymatosan "csúcsra járatva" kell a versenyzőknek "működni". A komoly edzéseken és a jól meghatározott étkezéseken kívül mi segíti/segítheti ebben a versenyzőket. Miért nem használjuk ki ezeket a módszereket a gyógyításban? Azért mert ezek sokszor "titkos", néha tiltott, máskor meg igen drága módszerek? A német sajtó ezekért a "módszerekért" bojkottálja az idei versenyt?

Talán egy izgalmas téma: kapcsolódva ehhez a bejegyzésemhez.
A légzési elégtelenség az intenzív osztályos kezelés egyik legfontosabb és leggyakoribb indoka. A légzési elégtelenség a szervezet oxigénhiányához és/vagy a vérben lévő széndioxid felszaporodásához vezet. A légzési elégtelenség oka lehet: 1. a légzőfelület=tüdő károsodása; 2. a légzőizmok károsodása; 3. a légzést vezérlő agyi központ károsodása. 4. légzési elégtelenséget okozhat még olyan léguti betegség, mely a levegőnek a tüdőbe jutását akadályozza meg. 5. Mellkasi sérülések bizonyos formái is légzési elégtelenséggel járnak. A lista közel sem teljes.
A légzési elégtelenségben szenvedő beteget lélegeztetni szükséges, amig ezen kiváltó okot/okokat meg nem szüntetjük.
1.A légzőfelület csökkenését okozza: gyulladás, mely lehet heveny - hétköznapi nevén tüdőgyulladás - pneumonia és lehet idült, mely leggyakrabban hörghurut -krónikus bronchitis - formájában jelenik meg és a dohányzás okozza. A heveny gyulladás okozta izzadmány a tüdő léghólyagocskákban akadályozza az oxigén levegőből vérbe jutását. Minél kiterjedtebb a tüdőgyulladás, annál súlyosabb lehet az oxigénhiány. Egy ideig a szervezet képes a légzőfelület csökkenésével járó oxigénhiányt a légzészám növelésével (a maradék, egészséges tüdőrészekben fokozott gázcsere történik) csökkenteni, de ez hamar a gyulladás által egyébként is legyengített szervezet kifáradásához vezethet. Az idült hörghurut esetén a légutakban váladék szaporodik fel: ez a váladék akadályozza a levegőnek a tödőbe jutását. Tüdőkárosodás bekövetkezhet pl. tüdőszövetre ható és azt károsító anyagok belégzésekor: pl. szilikózis. Az. u.n. tüdőtágulás -emphysema - előrehaladott formájában igen gyakran okoz légzési elégtelenséget. Ebben az esetben a tüdő léghólyagocskák károsodnak. Könnyű belátni, hogy egy szőlőfürtnyi szőlőszem felülete nagyobb, mint egy ugyanolyan térfogatú alma felülete. 2. Légzőizmok károsodását okozhatják bizonyos izombetegségek és a perifériás idegrendszer károsodását jelentő u.n.  neuropathiák. Talán ide sorolhatók a gerincvelőbetegségek: a légzőizmok beidegzése károsodik. Tipikus példa: a gerincsérülés: ha a felső mellkasi vagy a nyaki szakasz sérül meg, a légzőizmok beidegzése károsodik. A IV. nyakcsigolya magasságában lép ki a gerincvelőből a rekeszizmot beidegző ideg. Ha ebben a magasságban vagy e felett lép fel a gerincsérülés, a légzőizmok teljes egészében megbénulnak. 3. A központi idegrendszer károsodása: agyvérzés, szélütés - stroke következtében az agy nyúltvelői részében lévő légzőközpont károsításával okozhat légzési elégtelenséget. 4. Leggyakrabban gége betegség: vizenyő, gyulladás. Előfordul még légcsőszükület: pl. a légcsövet kívülről összenyomja valami: pl. golyva vagy daganat. Ilyenkor a szűkület megszüntetésével a légzési elégtelenség is megszüntethető. 5. Mellkasi sérülések közé tartozik pl. a sorozatos bordatörés, a szegycsonttörés, stb.
Egy ilyen intenzív osztály lehetne minden hazánkban dolgozó intenzíves szakember álma.

Most olvastam: Pikler Emmi (1902-1984) magyar gyermekorvosról és pedagógusról, az egészséges kisgyermek harmonikus személyiségének kialakításával foglalkozó budapesti Pikler Intézet alapítójáról neveztek el teret Párizsban.

Pikler Emmi az 1930-as években, gyermekorvosi pályája kezdetén felismerte, hogy a kisgyerek magával hozott képességeinek kibontakozásához kedvező feltétel ha a saját üteme szerint fejlődik. A csecsemőnek szüksége van a szüleivel való meghitt kapcsolatra, ami elsősorban a kölcsönös interakcióban gazdag testi gondozás közben alakul ki.

Elképzeléseinek igazságát beigazolódni látta az általa háziorvosként ellátott családok gyermekeinek fejlődésben. 1946-ban általa alapított csecsemőotthonban megvalósította  újszerű gyermeknevelési elképzeléseit. Megalapozta az intézeti körülmények között élő csecsemők és kisgyerekek egészséges személyiségfejlődését, megóvta őket az egész életre kiható ártalomtól, a hospitalizmustól.

Pikler Emmi és munkatársai jelentős szerepet töltöttek be a hazai bölcsődei nevelés színvonalának emelésében is.

Kissé félve kérdezem: létezik Magyarországon Pikler Emmi-ről elnevezett közterület?

A szédülésről - mint az orvoshoz fordulás leggyakoribb indokáról  hallottam egy igen jó előadást, melynek hozzáférését teszem közkinccsé. Található benne egy rövid video, mely egy u.n. mozgássort mutat be, mellyel a szédülés leggyakoribb oka - a Bárány Róbert által már 1921-ben leírt u.n. benignus paroxismalis positionalis vertigo: melynek oka a belsőfül félkörös ívjárataiban keletkező u.n. otholith kristályok elmozdulása - kiszűrhető és meg is szüntethető. Ez az u.n. Epley féle manőver. Egy egyszerű mozgássor, otthon is kivitelezhető. Ellenjavallata nincs. A video-t sajna nem sikerült ide feltennem. Ezt a kis illusztrációt itt találtam.

Elég drámai cím. A megfogalmazás sajna nem tőlem származik, hanem hazánk egyik ismert és elismert infektológus professzorától, Ludwig Endrétől hallottam. Tegnap egy szepszissel foglalkozó tudományos összejövetelen vettem részt, ahol többek között az is elhangzott: ennek a kórképnek az u.n. kommunikációja nagyon gyenge lábakon áll: sokan nem ismerik a szót sem és annak a jelentését sem. Ezt én is tapasztalom nap mint nap a munkám során. A szepszis szót talán legtalálóbban a vérmérgezés kifejezés helyettesíti leginkább. Ezt már sokan ismerik: laikusok között egyet jelent a végtagi sérülés és annak elfertőződése során tapasztalt tünetekkel: fájdalom, duzzanat, bőrpír, a törzs felé haladó piros csík. Tudományos meghatározás szerint bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel fertőzéshez (az esetek 90%-ában baktérium okozza) társuló, a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció mely az alábbi tünetek közül legalább kettőt tartalmaz: 1. testhőmérséklet <36 fok C vagy >38 fok C. 2. szívfrekvencia=pulzusszám >90/perc 3. légzésszám >20/perc  PaCO2=a verőérből nyert vérminta széndioxid nyomása~tartalma:<32Hgmm 4. fehérvérsejtszám >12000/microliter vér vagy <4000/microliter vér. Ezeknek az eltéréseknek hevenyen kell bekövetkezni, nem állhat a háttérben egyéb ismert ok. Ilyen tüneteket láthatunk szinte minden nap egy tüdőgyulladásban szenvedő betegnél: lázas, szaporább a pulzusszáma, gyakrabban veszi a levegőt, a fehérvérsejtszáma megemelkedett. A fertőzés a szervezeten belül bárhol (egy felületes sérülés elfertőződése, bármelyik belső szervben: szív, tüdő, máj, stb., a központi idegrendszerben ) bekövetkezhet. Ha a betegség nem kerül kellő időben felismerésre és nem alkalmaznak a feltételezett kórokozók (baktériumok, gombák) ellen hatásos antibiotikumot, a kórkép tovább súlyosbodik. Ennek fokozatai:  szepszis - súlyos szepszis [szervműködési zavarok: vérnyomásesés, veseműködési zavar, aluszékonyság] - szeptikus sokk [tovább súlyosbodó vérnyomásesés: 90Hgmm alatti szisztolés vérnyomás] - kettő vagy több szerv működésének súlyos zavarával majd működési elégtelenségével járó tünetegyüttes.
A kórkép súlyos formája okozza a legmagasabb (30-50%) intenzív osztályos halálozást: minden második, harmadik súlyos szepszissel intenzív osztályon kezelt beteg meghal. Innen a csendes [nem ismert, a köztudatban és a médiákban alig megjelenő] gyilkos jelző: a sokkal kisebb halálozással járó betegségeket (szívizominfarktus, magasvérnyomásbetegség) vagy a sokkal ritkábban előforduló betegségeket (AIDS, Lyme kór) sokkal többen ismerik.

ui.2007.06.23. Itt lehet részletes, tudományos információkhoz jutni a szepszisről.

Az  ESA 2007.06.09-12. között Münchenben megrendezésre kerülő kongresszusán vettem részt. Nagyszámú résztvevő, sok kiállító és a szakma - aneszteziológia és intenziv terápia: fontos kérdéseit magába foglaló előadások és poszterbemutatások tették élvezetessé a kongresszust. Jó volt megtapasztalni: kishazánkban is megvan a TUDÁS a betegek színvonalas kezeléséhez. A felszereltségünkről és a munkakörülményeinkről most inkább nem beszélnék. Néha azért elgondolkodtatott: Kontinensünk nyugati részén dolgozó kollégák elboldogulnának-e itthon a mi szakmai- és munkakörülményeink között. Gyanítom csak azok, akik esetleg képzést kaptak katasztrófa- és válsághelyzetben történő gyógyításra. Büszke vagyok a magyar orvosok helytállására.