Tapasztalt orvos kezdő blogja

Emlékeztetőül: fiatal tanárnő - gyorsan romló idegrendszeri funkciók: beszédzavar, szellemi leépülés. Először daganatra gondolnak, majd felvetődik az agyi vasculitis (vaszkulitisz) - erre szteroidot kezdenek, de az állapot tovább romlik. "Nyomozás": sonka a hűtőben⇒neurocysticercosis. Napi 2 tabletta albendazol 2 hónapon át és teljes gyógyulás.
Galandféreg = cysticercosis= taeniasis: két galandféregfaj, a horgasfejű galandféreg (Taenia solium) és a simafejű galandféreg (Taenia saginata) által okozott betegség. Mindkét bélélősködőt a XVIII. sz.-ban azonosították.

A simafejű galandféreg különböző méretű ízekből álló szalagféreg, az ízek számától függően a hossza 4 és 12 méter között lehet. A féreg feji és nyaki végét követik a szélességüknél kétszer-háromszor hosszabb ízek. Az ízek közepén hosszirányban végigfut egy u.n.cső, amelyben a peték vannak. A sötétbarna színű, 31-38 µm (a méter milliomodrésze) átmérőjű petékben lárvák vannak. A peték az emberi széklettel távoznak. A horgasfejű galandféreg testfelépítése hasonlít a simafejű galandféregéhez, annál kisebb, 2-6 méter hosszú. Az állatok által a takarmánnyal együtt bekebelezett petékből a bélcsatornában a lárvák kibújnak, és a véráram útján eljutnak az izmokba. Az izmokban betokozódva borsókává  alakulnak. A horgasfejű galandféreg köztigazdája a sertés, amely szintén az ember által ürített petéktől fertőződik. Az emberbe a fertőzött állatok húsával jut be a féreg, ha a hús nyers vagy nincs jól átsütve. A borsókás hús fogyasztása után nyolc-tizenkét héttel fejlődik ki a galandféreg a vékonybélben, s ezután jelennek meg a féregízek a székletben.

Szeretnék újra legalább heti, kétheti rendszerességgel új bejegyzést irni. Ami (az egészségügy és a munkahelyem) mostanában elég sokat foglalkoztat, arról nem akarok írni. Amiről szívesen írnék - és ezt meg is teszem a következőben: a népszerű TVsorozat - DoktorHauz - egyes részeiben megtalálható betegségekről néhány szó. Magát a sorozatot csak mostanában nézem: egybegyűjtve, dvd-ről. A második évad közepén járok. Remélem lesz olvasótáborom ismét.
Ui: itt találtam egy hasonló írást - Évad szerint - részek-betegségek-diagnózisok.

Az elmúlt hetek - hónapok házunk, az egészségügy táján kisebb, nagyobb, még nagyobb vitákat és ezzel együtt bizonytalanságot is hoztak. Minap az esti mese olvasásakor bukkantam erre a mesére. Közzéteszem.
KEREKERDŐ MESÉI: A macska és az egerek
Egyszer a macska meghallotta, hogy valamelyik házban az egerek betegeskednek. Orvosnak álcázta hát magát, fogta a mesterségéhez szükséges eszközöket, odament, és az ajtón bekopogva megkérdezte:
-Jól érzitek-e magatokat odabenn? Úgy hallottam, hogy betegek vagytok, azért jöttem, hogy meggyógyítsalak benneteket.
Az egerek kikukucskáltak az ajtón, s azonnal felismerték a macskát. Nyomban meg is feleltek neki:
-Jól vagyunk, és még jobban leszünk, ha te elmégy innen. Így van ez az emberek között is: a hitványak nem csapják be az okosokat, még ha teljes erejükkel tettetik is a segíteni akarást.
A fiaim figyelmesen hallgatták a mesét. Úgy láttam, el is hitték. Én inkább leírtam.

A "rajongóimnak" üzenem: nem vesztem el, csak nem marad időm blogolni. Remélem mihamarabb túljutok ezen - legkésőbb az ünnepek idején.

Aneszteziológusként gondoltam írok néhány sort a katamin-ról. Fenilciklidin származék. Jó fájdalomcsillapító és mérsékelt altató hatású szer. Intravénásan és intramuscularisan = vénásan és izomba adható. U.n. disszociativ  (((az agy limbikus rendszerének a thalamocorticalis struktúráktól való funkcionális disszociációja))) anesztéziát hoz létre, melynek részei: katalepszia, felületes szedáció= felületes nyugtató hatás, amnézia és a kifejezett analgézia=fájdalomcsillapító hatás. A katalepsziát a  mozdulatlanság, bénultnak tűnő végtagok, megtartott eszmélet jellemzi. A ketaminnal végzett altatás során az u.n. klasszikus narkózisjelek hiányoznak. A szaruhártya és a gége reflexei érintetlenek maradnak. A vázizmok tónusa fokozódik, akaratlan mozgásokat látunk. Az ébredési szakaszban álmok, hallucinációk fordulnak elő, az altatószerek közül a ketaminnak tulajdonítható a legkifejezettebb hallucinogén hatás. Állatgyógyászatban még kiterjedten alkalmazzák. Emberi altatásra már csak igen speciális esetekben jöhet szóba a használata. A mellékelt képen látható doki pedig nemcsak speciális eset, de kuriózumnak számít.

Az orvosi tevékenység jelentős részét képviseli a baktériumok okozta betegségek, fertőzések kezelése. Ezekben az esetekben a sikeres gyógyítás záloga a megfelelő antibiotikum választása. Napjainkban az a szakmai elvárás, hogy a várható kórokozó/kórokozókra legalább 90-95%-ban hatékony antibiotikumot válasszunk. Nem elegendő betegségekben: mandulagyulladás, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, hashártyagyulladás, stb. gondolkodnunk. A feltételezett kórokozók alapján kell kiválasztanunk az antibiotikumot = kórokozókban kell gondolkodnunk. A kezelőorvosnak tudnia kell: az adott betegségben melyik a leggyakoribb kórokozó: az adott kórokozóra leginkább hatásos antibiotikumot kell választani. Más lehet a választandó szer pl. gyermekkori és felnőttkori vagy időskori tüdőgyulladás esetén. A betegség súlyossága szerint is más és más kezelés választandó. A ma használatos kezelési irányelvek (guideline-k) egy része azt is meghatározza, mikor KELL a betegnek megkapni az első dózis antibiotikumot. Súlyos szepszis esetén ez a diagnózis felállítását követő 1 órán belül, kórházi kezelést igénylő tüdőgyulladás esetén ez az idő max. 4 óra.Vannak olyan kórképek, melyek diagnózisakor azonnal be kell adni a megfelelő antibiotikumot: ilyen pl. a Neisseria meningitidis okozta agyhártyagyulladás. Súlyos állapotú betegnél a megfelelő időben és jól választott antibiotikum 20-25%-kal növeli a gyógyulási és túlélési esélyeket. Kezelés és gondolkozás közben persze ne feledkezzünk meg magáról a betegről sem.

Mindennapos problémáról szólnék néhány szót: az egészség-fegyelem avagy az egészségügyi magatartás. Fiatal diabeteses  beteg ⇒ cukorbeteg. Betegsége több, mint 30 éve ismert- 15 éve inzulinnal kezelik. Ismeri a betegség minden "csínját-bínját-búját-baját". Többszörös szövődményeken túl van már. Mégis: ismételt cukorháztartás felboruláskor többszöri családi és dokumentált orvosi kérés, tanács ellenére csak akkor került kórházba, amikor állapota kritikussá vált és nem tudott tiltakozni a kórházba szállítás ellen. MIÉRT? Tapasztalatból tudja, ha az anyagcsere felborulás átjut egy bizonyos határon, kórházi kezelés nélkül nem javítható az állapota. Ezen a határon már minimum 36 órája túl volt. Orvost többször hívott - hívatott magához, de a fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést - az állapotromlás elején ez lehetett volna akár csak 6-8 óra is - több esetben elutasította. MIÉRT? Nem volt egyedül maradó kicsi gyerek vagy magára maradó ápolásra szoruló családtag, elintézetlen igen fontos dolog. Szerető, aggódó család volt. Azt mondták: makacs. Elnézést, de én inkább úgy fogalmaznék: buta.

A kórházi (nosocomialis) fertőzésekben (különösen az intenzív osztályon ápolt betegek körében) időről-időre emelkedik a multirezisztens (multi-drug resistant MDR ⇒többféle antibiotikumnak ellenálló) kórokozók száma. Az utóbbi tíz évben olyan u.n. gram negativ baktérium (E. coli és Klebsiella) törzsek jelentek meg, amelyek mutáció révén úgynevezett extended spectrum beta-lactamase (ESBL) enzimeket termelnek. Ezek az enzimek gyakorlatilag minden, kórházi gyakorlatban elterjedt széles spektrumú penicillint és monobactamot, az összes szűk és széles spektrumú cefalosporint inaktiválják. Ezért az ellenük alkalmazható terápiás lehetőségek behatároltak: az antimikrobás kezelés költséges és nehéz: a szakirodalom az ESBL-termelő törzseket gyakran „probléma baktériumnak” nevezi.
Manapság kórházi intenzív osztályokon a Klebsiella törzseknek akár 20-25%-a is ESBL-termelő lehet.

Korábbi bejegyzéseimben szereplő u.n. kórházi vagy szakmai berkekben nosocomialis bakteriális (baktérium okozta) fertőzések első számú okozója az u.n. MRSA [methicillin/oxacillin rezisztens staphylococcus aureus]. A doktorhauz magyar szinkron  csak "mörsza"-nak nevezte. E baktérium legjellemzőbb tulajdonsága, hogy rezisztens methicillinre.  A methicillin az első félszintetikus antibiotikumok egyike, melyet a staphylococcusok okozta betegségek kezelésére 1960-as években vezettek be. A bevezetést követő évben intenziv osztályon antibiotikummal kezelt betegekben már észleltek olyan baktérium törzseket, melyek ellenállóvá váltak methicillinre. Ez a rezisztencia (ellenálló képesség) gyakran együtt jár a bakteriális fertőzések kezelésében  elterjedt u.n. béta-laktám antibiotikumokkal, az u.n. macrolid antibiotikumokkal és az u.n. aminoglycosid antibiotikumokkal szembeni rezisztenciával is. Az MRSA fertőzések tették ki a kórházi fertőzések döntő hányadát. Az MRSA okozta fertőzések (leggyakrabban sebfertőzés, bőr-, lágyrészfertőzés, véráramfertőzés=szepszis, tüdőgyulladás) kezelési lehetőségei meglehetősen korlátozottak. 2000 előtt a háziorvosi, rendelőintézeti gyakorlatban nem kellett MRSA fertőzéssel számolni. Manapság azonban megjelent az MRSA egészségügyi intézményeken kívül is: CA-MRSA = community acquired MRSA. Ez a CA-MRSA különbözik a kórházi MRSA  törzsektől: kevesebb antibiotikummal szemben ellenálló⇒jobban kezelhető. Napjainkban leírtak már zárt közösségekben (börtön, kaszárnya), intravénás kábítószerhasználók között, hajléktalanok körében fellépő járványt is. Az MRSA fertőzésre több tényező hajlamosít: pl. sérült immunrendszer, vérképzőrendszeri-, daganatos betegség, égés, alultápláltság, hosszantartó antibiotikum kezelés.
A kórokozó terjedésének leggyakoribb módja a direkt terjedés: a baktérium "kézről-kézre", kézről-a fogékony szervezetre/szervezetbe kerül.
MRSA-fertőzés legjelentősebb forrása a kolonizált/fertőzőtt beteg és az MRSA-t tünetmentesen hordozó egészségügyi személyzet. MRSA-kolonizáció/MRSA-hordozás=az MRSA jelenléte és szaporodása valamely testtájon. MRSA-val kolonizált az a személy, akinek nincsenek fertőzésre utaló tünetei, de egy vagy több testtájáról származó bakteriológiai minta eredménye MRSA pozitív. A baktérium hordozás lehet átmeneti, visszatérő vagy tartósan fennálló. MRSA-fertőzés: azaz MRSA okozta megbetegedés , amely klinikai tünetekkel jár és laboratóriumi eredménnyel bizonyított.
Az MRSA terjedésének megelőzésére szolgáló legfontosabb módszer:a kézfertőtlenítés. ⇔Semmelweis Ignác :-)

Előző bejegyzésemben szóltam néhány szót a tüdőgyulladás u.n. közösségben szerzett formájáról. Most a tüdőgyulladás egy u.n. minősített esetéről néhány gondolat.
Régebben a tüdőgyulladásokat u.n. közösségben szerzett [community-acquired pneumonia] és u.n. kórházban szerzett [hospital-acquired pneumonia] formákra is felosztották a betegség megjelenése és a kórokozók alapján. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy újabb megnevezés, az u.n. egészségügyi ellátással kapcsolatban szerzett [health care-associated pneumonia] tüdőgyulladás. Ezen formája a betegségnek nem kórházi fekvőbeteg ellátás alatt lép fel. Legfontosabb feltétele tartós egészségügyi ellátás: pl. megelőző kórházi kezelés, művesekezelés, szociális otthoni vagy ápolóházban tartózkodás, korábbi megelőző tartós antibiotikum kezelés, legyengült védekezőképesség. Ezen tüdőgyulladás formákban más kórokozókkal kell számolni, így a kezelési stratégia: a választandó antibiotikum is más. Itt a hagyományosnak számító pneumococcus mellett  megjelennek a kórházi kórokozók is: methicillin  rezisztens Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, methicillin érzékeny Staphylococcus aureus. Ha nem vesszük figyelembe ezen kórokozó formákat, a szokásos antibiotikus kezelés kudarca a tüdőgyulladás további súlyosbodásához vezet, ami - tekintettel az érintett betegekre fatális kimenetelű is lehet.